A kémia világa

“Ha csak az ismert dolgok érdekelnének, lakatosnak mentem volna.” (A.E.)

Fogalomtár


Acél: Az 1,7 tömeg%-nál kevesebb szenet tartalmazó rugalmasabb         vasötvözet.

Adszorbens: A tömegéhez viszonyítva hatalmas felülettel rendelkező szilárd anyag, amely ezáltal nagymértékű adszorpcióra képes.

Adszorpció: Különböző anyagok megkötődése egy szilárd anyag felszínén.

Aktív szén: Tömegéhez viszonyítva hatalmas felületű mesterséges szén, amely a felületén nagymértékű anyagmegkötésre képes.

Alkálifémek: A periódusos rendszer I. főcsoportjában található, nagy reakciókészségű fémek.

Alkáliföldfémek: A periódusos rendszer II. főcsoportját alkotó elemek.

Alkoholok: Az oxigéntartalmú szerves vegyületek egy csoportja, melynek legismertebb képviselője az etil-alkohol.

Aluminotermia: Az a folyamat, amelynek során az alumínium a fémvegyületeket magas hőmérsékleten elemi fémmé redukálja.

Amalgám: A higany ötvözeteinek összefoglaló neve.

Amorf kén: Szabályos kristályszerkezettel nem rendelkező, szilárd halmazállapotú kénmódosulat.

Anion: Negatív töltésű ion.

Anyagmennyiség: Az SI mértékegységrendszer egyik alapmennyisége, amely a halmaz részecskeszámát jellemzi.

Ásvány: A természetben megtalálható meghatározott kémiai összetételű és belső szerkezetű szilárd anyag.

Ásványi szenek: A természetben nagy mennyiségben előforduló szénfajták, melyek elhalt növényekből keletkeztek különleges körülmények között, hosszú idő alatt.

Atom: A legkisebb részecskék, amelyek kémiai módszerrel tovább nem bonthatók.(A legkisebb kémiai részecskék.)

Atomrács: Olyan rácstípus, amelyekben elvileg végtelen számú atom kapcsolódik össze kovalens kötéssel.

Atomtörzs: Az atommag és a lezárt elektronhéjak összefoglaló neve.

Bázis: Olyan kémiai részecske, amely a sav-bázis reakcióban hidrogéniont vesz fel.

Bepárlás: Az a folyamat, amelynek során egy oldatból elpárologtatjuk az illékony anyagokat(óldószert), és visszamaradnak a nem illékony alkotórészek. 

Beton: A cement és a sóder keverékéből víz hozzáadásával kialakuló, nagy szilárdságú építőanyag.

Bomlás: Kémiai változás, amelynek során egy anyagból két vagy több új anyag keletkezik.

Bordói lé: A rézgálicoldat mésztejjel kevert formája, amelyet szőlő permetezésére használnak a gomba kártevők ellen.

Cement: Mészkő és agyag kéigetésével nyert építőanyag.

Csapadék: Kémiai reakció során a vizes oldatokban keletkező, vízben rosszul oldódó szilárd anyag.

Cseppkőképződés: Az a folyamat, amely során a kalcium-hidrogén-karbonát szén-dioxid-vesztés közben rosszul oldódó kalcium-karbonáttá alakul.

Denaturált szesz: Az etil-alkohol egy mérgező vegyülettel kevert elegye, amely fogyasztásra alkalmatlan.

Desztilláció(lepárlás): Az a folyamat, amely során egy oldatból az illékony alkotórészeket elforraljuk,elvezetjük,lecsapatjuk, így tiszta formában kapjuk vissza.

Dipólusos molekula: Részlegesen pozitív és negatív pólussal rendelkező molekula.

Durranógáz: Hidrogén és oxigén 2:1 térfogatarányú elegye.

Dúsítás: Az a folyamat, amely során az érc fémvegyület-tartalmát elválasztják a meddőtől.

Égés: Köznapi értelemben egy anyag oxigénnel való reakciója.

Égetett gipsz: A gipsz hevítésével kapott CaSO4*0,5 H2O összetételű, fehér, porszerű anyag.

Égetett mész: A kalcium-oxid(CaO) köznapi neve.

Egyesülés: Kémiai változás, amelynek során két vagy több anyagból egy új anyag keletkezik.

Egyszeres kovalens kötés: Olyan kötés, amelyben a két kapcsolódó atomot egy elektronpár köti össze.

Elektronátmenet: Az a folyamat, amelynek során egy részecske a redoxireakcióban elektront ad át egy másik részecskének.

Elektronhéj: Az atommag körül az elektronok tartózkodási helye.

Elektronvonzó képesség: Kifejezi, hogy a kötésben lévő atomok milyen mértékben vonzzák magukhoz a kötő elektronpár elektronjait.

Előhívás: A megvilágított filmen vagy fotópapíron az ezüst-bromidot redukálószerrel kezelik, így megkapják a látható képet.

Endoterm reakció: Olyan kémiai változás, amelynek során a reakcióban átalakuló anyagok belső energiája nő, a környezeté pedig csökken.

Endoterm változás: Köznapi értelemben a hőelnyeléssel járó folyamatok összefoglaló neve.

Exoterm reakció: Olyan kémiai változás, amelynek során a reakcióban átalakuló anyagok belső energiája csökken, a környezeté pedig nő.

Exoterm változás: Köznapi értelemben a hőtermelő folyamatok összefoglaló neve.

Exponálás: A fényérzékeny filmszalag vagy a fotópapír megvilágítása, amelynek során az ezüst-bromid részben elemeire bomlik.

Fagyás: Az a halmazállapot-változás, amely során a folyadék szilárd anyaggá alakul.

Fehérbádog: Az ónnal bevont vaslemez köznapi neve.

Félvezető: Olyan anyag, amelynek elektromos vezetőképessége a hőmérséklet emelésével vagy szennyeződések hatására fokozódik.

Fémek oxidációs hajlama: Megmutatja, hogy az adott fém milyen szívesen oxidálódik, azaz ad le elektront.

Fémkohászat: A fémek előállításának ipari folyamata.

Fémes kötés: Olyan elsőrendű kötés, amely a fématomok között szabadon mozgó elektronfelhővel jön létre.

Fémrács: Olyan rácstípus, amelyben elvileg végtelen számú fématom kapcsolódik össze fémes kötéssel. 

Fixálás: A filmen vagy a fotópapíron maradt felesleges ezüst-bromid leoldása fixírsó oldatával.

Fizikai változás: Olyan változás, amelynek során nem változik meg az anyag kémiai minősége, csak a halmaz szerkezetében történik változás.

Fiziológiás sóoldat: 0,9 tömeg%-os nátrium-klorid-oldat, amelyet folyadékveszteség pótlására infúzióval juttatnak a szervezetbe.

Forrás: Az a halmazállapot-változás, amely során a folyadék gőzzé alakulása a folyadék belsejében is végbemegy.

Forráspont: Az a hőmérséklet, amelyen a folyadék belsejében is megindul a folyadék gőzzé alakulása.

Foszilis energiahordozók: Évmilliók alatt élőlények maradványaiból keletkezett anyagok, melyek elégetésével energiát nyerünk.

Foszforeszkálás: A fehérfoszfor oxidációja vízgőz jelenlétében zöldes fény kibocsátása mellett.

Freonok: Fluor- és klórttartalmú szénvegyületek egy csoportjának a gyártó által adott összefoglaló neve (márkaneve).

Füst: Gáz-halmazállapotú közegben eloszlatott apró szilárd szemcsék halmaza.

Gyors égés: Olyan kémiai folyamat, amelynek során az éghető anyag oxigénnel való reakciója nagymértékű hőfelszabadulással, fény- és esetleg hanghatással jár.

Habarcs: Oltott mész és homok keverékéből álló építóanyag.










Weblap látogatottság számláló:

Mai: 1
Tegnapi: 3
Heti: 4
Havi: 4
Össz.: 4 519

Látogatottság növelés
Oldal: Fogalomtár
A kémia világa - © 2008 - 2024 - kemiatudomanya.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »